Markaz község címere

A helyi önkormányzat 1997-ben adott megbízást a község címerének és zászlajának megtervezésére és kivitelezésére. A címeralkotók szándéka szerint az új címer magában foglalja az 1776-ból ránk maradt községi pecsétnyomó grafikáját, és ezt egészítették ki a falu jelenlegi jelképeivel. A címer felső harmadában található pecétnyomó alsó részén lévő három tulipán a markazi rétre utal, amelyik abban az időben a falu legértékesebb részének számított. A középső virág fölött egy hatágú csillag, melynek két oldalán az M. F. betűk Markaz Falut jelentik.

Az új címer közepén a vár a falu első birtokosai, a Kompoltiak által szálláshelyül épített markazi várra utal. A bal oldalon lévő szőlőtőke a hagyományos szőlőművelést és bortermelést jelképezi, mely az itt élő emberek fő illetve kiegészítő jövedelemforrása. A jobb oldali szarvas a Mátra gazdag vadállományát jelenti. A falu rendkívül kedvező természeti adottságaira utal a címer alső részét kitöltő hegyvonulat és a tavat jelképező ezüstcsík.

A címer színei:
A felső háttér királykék.
A régi pecsétnyomó alapja ezüst, benne fekete ábrák.
A vár ezüst, a kapuja barna.
A szarvas alakja barna.
A szőlőtőke barna és zöld.
Az alsó háttér zöld, benne ezüst csík, fekete kontúrral.

A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk.

A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a névadó, aki az Aba nemzetség Pata ágából származott. Ezt látszik alátámasztani, hogy a régi markazi ún. pusztatemplomot is Szent Márk tiszteletére szentelték. (1983-ban a régészek feltárták a templom maradványait. A feltárás eredményét az egri Dobó István Vármúzeum különnyomatban jelentette meg, mely megtalálható a Községi Könyvtárban.) Egy másik elképzelés szerint a honfoglalás előtti népvándorlás során olyan törzsek érkeztek erre a területre, akiknek a nevében a Markaz szó centrumot, központot jelentett.
A falu első birtokosai a Kompoltiak voltak. ők építették szálláshelyül a 460 m magas Vár-bércen álló, ma már csak romjaiban létező várat. A család kihalása után 1522-ben az Országh család lett a falu földesura. 1567 és 1571 között Országh Borbála és enyingi Török Ferenc birtokolta, majd leányuk, Török Zsuzsanna és férje, Nyáry Pál tulajdonába került. Nyáry Pál 1606-ban bekövetkezett halála után a falu egyik része Nyáry Borbála és férje, Haller György, majd Sámuel nevű fiuk birtokává vált, a másik rész pedig Nyáry Miklósé s gyermekeié, a négy líneáé lett. A négy líneát a XVII. század végén a Petrovay, a Huszár, a Szúnyogh és a Bossányi családok képviselték.
A török hódoltság után a falu elnéptelenedett, és közel két évszázadig lakatlan volt. Az újranépesítést 1742-ben báró Bossányi Gáspár földesúr hajtatta végre Gömör és Kishont megyei birtokairól, Klenóc, Hacsova és Pély nevű falvakból. A 40 betelepülő család döntő többsége szlovák, kisebb része magyar volt. A hajdani ősök leszármazottjai több mint 100 – ma is használt – ragadványnevükben őrzik a beköltözők emlékét.

A lakosság száma a következő évszázadokban:

A falu mikroklímája kiválóan alkalmas szőlőművelésre, melyre már az 1400-as évekből találunk adatokat. Az 1742-ben érkezők az elvadult szőlőket újratelepítették, s a szőlőterület nagysága a filoxéra-vészig (1885) szépen gyarapodott. Az elpusztult szőlőültetvéynek helyére az 1890-es évektől megindult a kormány által kedvezményes hitelekkel támogatott új szőlőfajták telepítése. A XIX. és a XX. század fordulója után a falu határában korszerű művelésű nagy uradalmi birtokok alakultak ki. A Téven, a Grüssner és az Erlach-féle birtokokon zömmel markazi szőlőművelő munkások dolgoztak. A két világháború között a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt. A szövetkezeti gazdálkodás 1949-ben kezdődött, s 1953-ig működött a Mátra Termelőszövetkezet, majd 1960-ban megalakult a Mátravölgye MgTSZ, melynek jelenlegi jogutódja a Mátrabor 2000 RT. Napjainkban néhány családi vállalkozás foglalkozik kizárólag szőlő- és bortermeléssel; a lakosság többségénak kiegészítő jövedelemforrást jelent a mezőgazdaság.

Terület: 25,61 km²
Népesség összesen: 1893 fő (2002)
Népsűrűség: 74 fő/km²

Irányítószám: 3262
Körzethívószám: 37