A Kékes Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014, más mérések alapján 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.
Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál.
Domborzat
A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.
Az 1014, más mérések alapján 1015 méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. Relatív magassága 774 méter. Szülőcsúcsától, az 1044 méter magas Javoriétől egy körülbelül 240 méter magasságban fekvő nyereg választja el Ajnácskő vasútállomása környékén.
Történelem
A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották. 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út. Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 1933–1934-ben, az északit 1934–1937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.
A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában. Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.
Sport
Síközpont
Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[10] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[10]
Kerékpárversenyek
A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig kb. 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőrversenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon.