Dr. Szűcs Lajos a Pest Megye Lapjának kérdéseire válaszolt: 2017. január elsejétől milyen változások/újítások történtek a MOHOSZ-nál? (állami horgászjegyek, 90 naposa turistajegyek, engedély + horgászegyesületi tagság szükségessége stb.)
A dinamikusan növekvő horgászati és horgászturisztikai szektor a családtagokkal együtt már 1 millió embert érint; itt gondoljunk a közös rekreációra, a sportra, a kapcsolódó tevékenységekre, de akár a kifogott hal elfogyasztására is, mert a horgászat mellett a halfogyasztás bizonyítottan hozzájárul az egészség megőrzéséhez, akár családi vagy baráti társaságban is remek alkalmat adva ad a szabadidő a természetben, a vízpartokon történő hasznos eltöltésére. A vizek horgászkezelésbe adása, az egységes állami horgászokmány és a hozzá tartozó egycsatornás szövetségi értékesítés bevezetése után – mindezen lépéseknek 80.000 fős növekmény lett 2017-re a következménye – az országos területi jegyrendszer kiterjesztésével az év elejétől a nagy természetes vizeken végre megvalósult, megvalósulhatott a „teljes horgászati lefedettség”, így ma már a Duna, a Tisza, a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó területére akár egy területi jegy kiváltása is elégséges, sőt az elektronikus jegyértékesítés szövetségi integrációjának köszönhetően mindez már otthonról is intézhető. Kiemelkedő jelentőségű, megelőlegezett bizalom a minőségi továbblépés irányába, hogy Magyarország Kormánya tavaly 13 Mrd Ft támogatási keretösszeggel elfogadta a horgászati célú Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégiát és a kapcsolódó Országos Horgászati Hálózati Programot, s jelenleg is folyik a konkrét megvalósítás előkészítése. Az ágazat egyéb eredményeiről a júliusi Magyar Horgászhoz is mellékelt kormányzati tájékoztató füzet is beszámol, legyen szó a hal ÁFA csökkentésről vagy a halőrzés fejlesztéséről. Úgy ítélem meg, hogy a szövetségi átalakítás és megerősítés, kapcsoltan a kötelező egyesületi tagság fenntartása helyes irányvonal, s a tervezett komplex fejlesztési lehetőség biztosítása a Kormány részéről a teljes magyar horgásztársadalom sikere is. Őszintén remélem, hogy a megvalósítás első eredményeit 2018-tól már minden horgász közvetlenül érzékelni fogja.
Milyen informatikai fejlesztések várhatóak? (kártyaalapú igazolvány, fogási eredménynapló)
Az Országos Horgászati Hálózati Program keretében tervezett 20-30 komplex horgászati szolgáltatási és horgászturisztikai fejlesztési pont kialakítása mellett az informatikai fejezet tekintetében ide tartozik a teljes elektronikus tagi nyilvántartás és okmányolás, a jegyek online kiadása, a telefonos applikációk fejlesztése, de nemzeti horgászkártya bevezetése is. Látni kell, hogy a ma már döntően a szabadidős sporthorgászat a MOHOSZ keretein belül jelenleg 28 tagszövetségben és közel 1200 egyesületben már több, mint 400.000 horgászt érintő tevékenység, ugyanakkor az értékesítési pontokkal együtt a négyszintű hálózat, benne az állami-, szövetségi és vízhasznosító komplex okmányolási és tagnyilvántartási rendszer átalakítása, dinamizálása és egyszerűsítése nem kis feladat, így itt csak lépésről-lépésre, megfontoltan szabad előrehaladni a célok elérése érdekében. Maga a tágabb értelemben vett szektor pedig több ezer munkahelyet tart fenn a jegykiadóktól a halőrökig, a horgászboltosoktól a kikötő üzemeltetőkig; közvetett hatása pedig szintén jelentős pl. a szálláshely-szolgáltatás, a „haltermelés”, vagy a horgászati termékgyártás területén. A teljes ágazat évi több tízmilliárd forint bevételt, benne jelentős költségvetési- és adóbevételt generál és realizál. Párhuzamosan a felelős, horgászcélú halgazdálkodás hozzájárul a jó környezeti állapot megőrzéséhez, a vízterületek komplex fejlesztéséhez, s a kereskedelmi célú halászatot is megszüntető, kedvező jogszabályi környezet ma már egyértelműen és tartósan, legalább 2030-ig a horgászok érdekét szolgálja. A kialakítandó informatikai környezetnek minderre szintén, ráadásul egyidőben figyelemmel kell lennie, feltárva a lehetséges szinergiákat is.